Ville Walo – Katoamispisten
Ma voltunk Trafóban kedves jóbarátommal, Anitával megnézni Ville Walo & Kalle Hakkarainen – Katoamispiste előadását.
Objektíven nem tudok nyilatkozni róla, mert Ville Walo egyik példaképem, ha lehet így fogalmazni.
Mikor anno elkezdtem buzogányozni értelmesen (mikor meglettek a Radical Fish-eim), akkor elég hamar ráakadtam a nevére. Ő is ilyen buzogányokkal játszik, és még 2 oktató dvd-t is készített pár zsonglőrrel közösen (pl.: Maksim Komaro, Jay Gilligan), Radical Club News 1-2 néven. Top stuff :)
Nem volt nehéz így, hogy nagy hatással legyen rám, meg elegendő inspirációt adjon akkor :)
Meg persze ezzel együtt rátaláltam az előadásaira is. Manipulációs zsonglőrködés, interakció a vetített videókkal, érdekes hatások, mi kellhet még egy jóféle új cirkusz előadáshoz? Sömmi…
Az előadás jó volt, kb ennyit amit mondhatok róla. Egy ilyen előadást amúgyse lehet elmesélni, csak ajánlani :)
Az előadás után volt beszélgetés az alkotókkal, természetesen kb az tradicionális vs. új cirkusz lett elég hamar a téma. Melyiknek mi a jövője, múltja, értelme, stb.
Nagyon jó beszélgetés volt, jó gondolatokat mondtak, és teljesen helyesen állnak a témához. Nem nézik le a tradicionális cirkuszt, mert tudják h más az amit csinálnak (bár el lehetne ezt mondani a másik oldalról is…), és azért nem azt csinálják, mert unalmas és ugyanaz 50 éve. És mily igaz…
90-es évek elején kezdett foglalkozni a gondolattal, hogy kicsit másképp adjon elő valamit, mint ahogy kellene. Ahogy ő fogalmazott :
Mikor zsonglőrködtem, odajöttek hozzám az öregek, és megmondták, hogy hogyan kell előadni:
1. Hét perces legyen
2. Mindig mosolyogj
3. Ne zsonglőrködj túl sokat
De mivelhogy ezt öregebbek mondták nekem, és tudvavevőleg az öregekre nem szoktak hallgatni a fiatalok, ezért én se hallgattam rájuk
És így indult el a folyamat ami mára új-cirkusz előadássá fejlődött….



