Lényege annyi, hogy egy müanyag labdában felépitett akadálypályán végig kell vinni egy pici fémgolyócskát. Erősen addiktiv, és szemétparaszt néhol :P

Aki tudja kérje el tőle :D

Eddiktból - dö end o/

Nagyságossabban

Ha más is kiváncsi rá, akkor itt a teszt némi tudásanyag után :

How to tell if Your Cat Plotting to Kill You

Remélem marad még a hó, de állítólag nemsoká jön a meleg, szóval megy a levesbe a hav. Szó szerint.

Ez meg marad mementónak :

Hótetü

Nagyobbabba

Csináltam még egy panorámát, ami nem ütötte meg a blogra kerülés szintjét :D Sajnos…nam1.

Kömény háromnegyed órás gyaloglás után kimerültem, de jó is a betegség utáni fittség \o/

Itt van : Flickr

Ha valaki van ott, akkor vegyen fel nyugodtan, meg stb :)

Lassan visszatérek a blogiráshoz is azé :F:F:F

Ma ért egy kellemes meglepetés a fotóimmal kapcsolatban, egy visszajelzés személyében.

Ami annyi volt, hogy felkeresett egy olasz zsonglőrmagazin szerkesztője, hogy tetszettek neki a EJC-s képeim, és kértek párat :)

És mi várt ma az asztalomon? Az újság egyik példánya, benne az EJC-s cikkel :

Jugglingmagazine.it

Elvileg küldök szöveget, akkor a honlapjukra is felkerülök, mint tiszteletbeli bárki :P

Nem mondom jól esett ez a visszajelzés, hogy van értelme ennek a hobbimnak, amitől amúgy kb nem várok semmit, csak élvezem csinálni…

Vupvupvupvup :D

Egotrip OFF

Sajnos képeket most egyéb technikai dolgok miatt nem tudok kirakni :/
Pedig lettek jók :) Bár most főleg nem tőlem, nem sok fotót csináltam.
Egy francia srác – akinek Maybe a beceneve -  csinált nagyon szép fotókat (50mm f1.4-es objektivvel… kivánságlistán van erősen :F)

Zenei felhozatal nagyon jó volt. Juno Reactor nyitott, utána többek közt, Carbon Based Lifeforms, Vibrasphere (Gárdonyban pl egyik számára léptem fel), H.U.V.A. Network, Entheogenic, Ott, Aes Dana, és szombaton megkoronázva egy Shpongle Live koncertel :P Mindegyiket kedvelem, és gyakran is hallgatom őket.

Csütörtökön és szombaton tartottunk előadást Farkas Lindával, Tűzmadarakkal és még 2 francia lányka is kooperált (egyikük Laura volt a zsonglőrkarácsonyon, ahol keszült is róla fotó :), másik Juliette azt hiszem).

Laura

Linda jelmezei zseniálisak voltak (még mindig), nem próbálom meg leírni őket, majd a fotók önmgukért beszélnek…

Soon… :)

Ejj, de mennék vissza :/

Gárdonyi zsonglőr part/y

És írhatnék a Gyomai zsonglőrtalálkozóról is, de több mint valószínű, hogy aki a blogomat látogatja, az már tud róla :)

Ma ért egy kellemes meglepetés a fotóimmal kapcsolatban, egy visszajelzés személyében.
Erről később majd írok, mikor már valós lesz :)

Opening Ceremony

Assorted

Fire

Matthias show

Gala shows

edit : kiváncsi leszek a mai és holnapi blog statisztikákra :3

Nekiállok a Gárdonyi képeknek :)

Kértétek páran, hogy irjak valamit azért, úgyhogy most mindjárt meg is történik, az tovább gomb utan :)

Mint első Európai Zsonglőrtalálkozómról, elég sok pozitiv tapasztalattal tértem vissza. Nagyon jó közeg volt tanulásra és gyakorlásra. Elég sok új dolgot tapasztaltam meg, és a már ismertekhez is tudtam tanulni, kiegészíteni.

Találkoztam végre sok zsonglőrrel poissal, kikkel már régóta szerettem volna. Nick Woolsey, AlienJon, Cyrille, és G. Ebből a listából csak G lóg ki- pozitívan, mert őt nem nagyon ismertem eddig, hogy mit csinál. Többieknek ismertem stílusát, erősségeiket, és ezért mikor megláttam tőle, hogy miket alkot…ő került legelölre a képzeletbeli listán.

Cyrille

Félelmetes síkváltásokat eszközöl, sokszor az ember még nem is fogta fel, hogy síkot váltott, de már egy harmadikban van. Az elve egyszerű, hogy mikor a poi egy pillanatnyi nyugalmi állapotba kerül (bármilyen irányba kiszúrás), akkor onnan nem kötelező ugyanabban a síkban továbbvinni, hanem lehet váltani 90°-t (vagy bármennyit). Zseniálisan egyszerű, és piszok nehéz megtanulni az összeset.

AlienJon-nal beszélgettem még többet. Igazi „kocka”, eléggé beleásta magát a síkok és pörgetések rejtelmeibe. Sok érdekességet hallottam tőle, mikor technikákat magyarázott el, mert más eszközök technikáját vette alapul sokszor.

Sajnos pár zsonglőrrel nem tudtam találkozni, kikkel szerettem volna még, mert nem voltak ott. Vagy nagyon elbújtak az egyébként nem nagy, csak egységtelen területen. Europe Hallba – ahol elég sok workshop-t tartottak – nem jutottam el egyszer sem, mert bőven volt elfoglaltság a fő helyszínen is.

Contactpoi

Főleg poi workshopokon vettem részt, nem volt belőle szűkölködés. Poi és sík manipuláció, negatív síkok, kontaktpoi, és még tovább. Napi 5-6 óra poi workshop után mondjuk, már néha nehezemre esett elmenni egy esetleges következőre.

Gálák után általában mentem is a 24 órás gym-be, ahol az aznap tanultakat gyakoroltam inkább, és írtam át a jegyzeteket emberi formába és egészítettem ki őket.

Apropó gálák… Számomra meglepő módon minden este volt gála, bár ez szerintem a minőség rovására is ment, mert nem egy közülük, színvonalasabb volt, mint a főgála (speaker tekintetében főleg).

Ezektől – és az ezekutáni mindennapos több órás open-stage-től – már túlcsordultam az előadásokból, és már-már fásultan mentem el a gálákra a vége fele.

De mindenképpen megérte elmenni, mert elég sok értékes előadást láttam, például Florent Lestage Franciaországból, aki egy buzogányos számot adott elő, amibe egy sétapálcás rutint épített bele. Hihetetlen sima és laza elkapások a sétapálcával, érdekes rutin, és nagyon jó zeneválasztás.

Florent Lestage

Pénteken végre láthattam Matthias előadását, amiből már pár részletet láttam, de egyben még nem. Azonkívül, hogy a nagysátorban volt, kora délután, tűző napon, és szauna volt benn, nagyon élveztem. Őt nem kell bemutatni.

Matthias

Jeanine előadása lenyűgözött a végső gálashow-n. Láttam már videón a Ball-Dance-t, de az nem tudja visszaadni az elő látványt. Letisztult rutin, erős jelenlét a színpadon, és emellé erős technika. Nagyon szép volt.

Jeanine

Lorenzo-t nem láttam soha, és nem is hallottam róla az előadásáig, de egyszerűen zseniális volt. Nagyon jó karakter, jó reakciók a közönségre és a rontásokra is. Szinte vártam, hogy rontson valamit, mert szinte beleillesztette az előadásába egy geggel.

Lorenzo

Sajnos a gálák után már egy open-stage-re se voltam képes elmenni, mert már nem tudtam volna befogadni annyi előadást. Félek is, hogy lemaradtam pár zseniális darabról.Mindent összevetve nagyon jónak éreztem az idei EJC-t, bár többek elmondása alapján gyengébb volt, mint az utóbbi pár évben. Így legalább a következőt erősebbnek fogom érezni.

A következő postban, meg jönnek a maradék képek :)

De túléltük, és az már csak a végső simitás volt, hogy mire visszaértünk a lépcsőházban kiégett a lámpa :D

No csak pár kép jön most, osztán eszek :P

Artthingy

Napiszar :D

Ervrep